Háry János ül a nagyabonyi csárdában, régvolt kalandokat mesél, amelyeknek a hőse ki más lett volna, mint ő maga. A bábszínházi előadás külföldi turnéi azonban nagyon is valóságosak.

A Kodály-daljáték Háryja Nagyabonyban üldögél az ivóban, aztán gondolatban Galícia és Burkusország (az egykori Poroszországot hívták így) határára repül vissza. A második kaland helyszíne a bécsi Burg, a harmadiké Majland (azaz Milánó), majd visszatérünk Bécsbe, Háryék pedig végül hazamennek Nagyabonyba.

A bábszínházi Háry kalandjaiból eddig kimaradt Nagyabony, Bécs és Milánó, Burkusország és Galícia határait pedig rugalmasan kellene kezelnünk, de az biztos, hogy hosszú történetet írhatnánk belőlük.

Kodály Zoltán születésének 90. évfordulójára emlékezve, 1972. április 17-én volt az előadás bemutatója, a hazai színházi és zenekritikai visszhang egyértelműen pozitív volt, és ez közönségsikerrel is párosult. Egy évvel később már láthatta az olasz közönség a produkciót egy firenzei színházi fesztiválon (ahová a Vígszínházzal együtt utazott az Állami Bábszínház). A korabeli sajtót hívjuk segítségül az emlékidézéshez. A Film, Színház, Muzsikának így értékelte a vendégjátékot a fesztivál igazgatója:

"A Bábszínház János vitéz-előadásával kezdem. Különleges jelentősége van ennek a turnénak: huszonötezer nézője volt itt a János vitéznek. Ezek a nézők pedig a gyerekek, az iskolák tanulói — a jövő közönsége. Évekkel ezelőtti elképzelésünk, hogy már gyermekkorban kezdjünk nevelni a színház szeretetére. Így a János vitéz beleillett ebbe az elképzelésbe. S kivált azért tartom jelentősnek vendégszereplésüket, mert gyakran megtörténik, hogy az iskola falai közé nem éppen jószándékú emberek antikultúrát visznek; amatőrök rögtönzött műsorokkal lépnek fel az iskolákban, a legjobb esetben a gyerekek unatkoznak, aztán már azt hiszik: ez a bábjáték. A magyar bábművészek viszont e műfaj igazi szépségeiről adtak meggyőző leckét a firenzei iskolák tanulóinak. (...)

S végül a magyar művészek firenzei harmadik eseményéről, a Bábszínház Háry János-előadásáról. Egyértelműen nagyszerű volt ez a vendégszereplés. Nálunk még sokan azt hiszik a bábjátékról, hogy az afféle gyerekdolog. A Háry János előadása — mint a magyar bábművészet múlt esztendei olaszországi turnéja is — alaposan megdöntötte ezt a hiedelmet. Mindannyian hálásak vagyunk ezért az önök kiváló színházának, mert úgy gondoljuk, az egyetlen eszköz, mellyel meg lehet törni az ilyen beidegződéseket: újra ide kell hozni őket! Gondolom, talán a babonák miatt is volt aránylag kevés közönség az első estén, de amint az előadás híre elterjedt, a nézők száma is egyre nőtt. Ha még egy hétig itt lennének, gondolom a Teatro della Pergola hatalmas nézőtere is megtelne. A Háry János bábelőadása persze gyermekeknek is kitűnő szórakozás, de hát a legifjabb közönség nem érti ennek az előadásnak a finom iróniáját."

Ebben az évben Franciaországban is járt a társulat. A Magyar Ifjúság a háttérről számolt be:

"Negyvenkét láda szállította a színház „kellékeit"; útrakelt Avignonba egy teljes színpad, speciális világító apparátus, 250 bábu és nem utolsó sorban 20 színész, akik életet lehelnek a pálcás, a kesztyű, a marionett figurákba."

Még mindig 1973-ban járunk, de egy harmadik ország újabb városában, Manchesterben, ahol egy magyar művészeti fesztivál közönsége láthatta a Háry Jánost. Erről is álljon itt egy rövid hangulatjelentés, szintén a Film, Színház, Muzsikából:

"Vendéglátóink elmondtak erről egy történetet: az első előadás után — akkor a Háry Jánost látták — egy tízéves forma kislány megszólalt, kifelé menet: „Eddig nem is tudtam, hogy Magyarország egy valóságos ország ..(„realy country”)."

A következő két évben Csehszlovákiába és az NDK-ba utazott a Háry János: 1974-ben Kassára és Királyhelmecre, 1975-ben Kelet-Berlinbe.

1976-ban Moszkva - szintén történelem a Szovjetunió - és két lengyel város, Krakkó és Nowa Huta volt az úti cél.

1977-ben Szófia, 1979-ben Drezda bábszínházaiban lépett fel a társulat, és egy több állomásos francia turné is zajlott, amelynek helyszínei Lyon, Macon, Valence, Annecy és Villefranche voltak.

1982-ben majdnem elhagyták Európát: Isztambulban játszották az előadást.

1983-ban ismét Csehszlovákia felé vették az útirányt, Kassa, Pöstyén, Sumperk és Prága városaiban láthatták a Háryt, és még ugyanebben az évben egy másik égtáj, észak felé is kirándultak: Kouvola, Lappeenraanta, Jyväskylä és Helsinki irányába.

2001 jelentős év volt, ekkor zajlott Franciaországban a Magy'Art, a magyar kultúrára fókuszáló fesztivál. Az MTI így tudósított a sikerről:

"Tíz nappal a hazai premier előtt nagy sikerrel szerepelt a Budapest Bábszínház Kodály Zoltán Háry János című daljátékának kétrészes, új feldolgozásával a franciaországi Les Lilas-ban. A Théatre du Garde Chasse ötszáz fős színháztermét szombaton este zsúfolásig megtöltő közönség együttműködő, lelkes hangulatban követte az együttes francia nyelvű alámondással kísért kétórás produkcióját, amelyet a Párizsban élő Bródy Vera - Szőnyi Kató eredeti bábjátékának alapján - új rendezésben, új betanulásban vitt színre."

Eddig 9 ország - a sorban vannak már nem létezők is - 24 városában járt a mi Háry Jánosunk. Hamarosan eggyel bővül az országok, és hárommal a városok listája, a társulat ugyanis április 23. és május 6. között Kínában turnézik. A Kodály-év keretében a távol-keleti ország három városában, Sanghajban, Pekingben és Senjangban látható a Háry János.