Ki kicsoda A képzelt betegben?

2018. február 19. - Bábszínház blog

Bábszerű emberek és emberszerű bábok. Tragikum és komikum. A legprofánabb és a legemelkedettebb szórakoztatás. A képzelt beteg című előadásunkat a 2016/2017-es évadban mutattuk be, a Molière-darabból készült, Alföldi Róbert rendezte produkció február végén tér vissza a repertoárra. Mutatjuk, kiket láthat a közönség az Ország Lili Stúdió különleges, három oldalról körülülhető, hatalmas ágyat formázó színpadán!

edv_1283.jpg

Ács Norbert játssza a címszerepet, Argant, a családfőt, akire nem csupán hipochondriája miatt vár rengeteg megpróbáltatás.

edv_1436.jpg

Pallai Mara alakítja Béline-t, Argan második feleségét, aki valószínűleg nem tiszta szerelemből, inkább a vagyon miatt választotta a férfit.

edv_1318.jpg

Spiegl Anna Toinette, a mindenen és mindenkin átlátó - bár sokak előtt értetlenül álló -, okos és praktikus, azonnal riposztozó szolgáló.

edv_1331.jpg

Pájer Alma Virág Angélique, Argan lánya, Cléante szerelmese. És mint minden fiatal lányt a francia drámaíró darabjaiban, apja természetesen máshoz adná. A túlzott engedelmesség értelmetlenségére Toinette döbbenti rá.

edv_1585.jpg

Barna Zsombor a párja, Cléante, aki fiatal, nagyon szerelmes és nagyon tapasztalatlan.

edv_1789.jpg

Blasek Gyöngyit nem látjuk, csak halljuk Argan kisebbik lánya, a nagy valószínűséggel apai terror alatt élő Louisette szerepében.

edv_1824.jpg

Pethő Gergő egy racionális családtag szerepében látható, ő Béralde, Argan fivére. De úgy tűnik, hiába térítené józanságra testvérét.

Argant patikus és doktorok is látogatják, akik minden bőrt lehúznának róla - mármint anyagilag.

edv_1551.jpg

Tatai Zsolt Simate patikus,

edv_1659.jpg

Pethő Gergő Decretenus papa, akinek fiát, Thomast Kemény István alakítja - a fiúval Argan szívesen összehozná lányát, mert így rengeteg orvosi költséget spórolna meg -,

edv_1860.jpg

Blasek Gyöngyi pedig egy nem kicsit veszélyes orvos, Pourgalot.

Előadás-időpontok és jegyvásárlás ide kattintva

Tíz dolog, amit nem tudtál az árnyjátékról

A gyerekszoba sötétjében csak a kislámpa világított, a falon pedig madarak röpködtek és nyuszik ugráltak, krokodil tátotta ki a száját és elefánt lóbálta az ormányát. Biztosan mindenkinek van ilyen élménye. Hogy mit csinált akkor? (Néha bénázva, mert nem tudta, hova rakja a jobb és a bal kezét.) Árnyjátékot játszott! Természetesen az ázsiai eredetű művészi árnyjáték ennél sokkal bonyolultabb. 

edv_3392.jpg

Trisztán és Izolda

1. Az árnyjáték, kínai nevén jing-hszi vagy jing-teng-hszi (ez utóbbi azt is jelenti: mozi) a halott szellemek megidézésével állt kapcsolatban. A Ti-su-csi-cseng című nagy kínai enciklopédiában van egy történet. Vu császárnak fiatalon meghalt a felesége. A császár nagyon szomorú volt. Egy nap érkezett egy ember, bizonyos San-veng, aki tudott szellemeket idézni. Kifeszített egy mécsesekkel megvilágított függönyt. Egyik oldalára leültette a császárt, majd hirtelen megjelent az elhunyt asszony képe.

2. A kínai árnyjáték műfaja a 15. században jutott el Egyiptomba, a 17. században lett népszerű Törökországban, a 18. században pedig Párizsban lesz divatossá, ahonnan elterjed az európai kontinensre.Goethe például egy árnyszínházat segített építeni Tiefurtban, 1781-ben.

edv_9581.jpg

A török és a tehenek kínai árnyjátékkal

3. A jávai árnyjáték a vajang lulang vagy vajang kulit. A vajang jelentése nem tisztázott, lehet bábu, ős, játék; a lulang árnyékot jelent; a kulit a figurák anyagát, a bőrt jelenti. A 14-15. századra azonban megjelent a vajang klitik is, amely szintén jávai, de nem sík, hanem reliefhez hasonló figura. Az első figurák egyszerűek, tagolatlanok, anyaguk bivalybőr vagy pergamen volt. A 18. században jelentek meg a színes bábok.

4. A jávai előadások fejedelmi vagy főnemesi megrendelésre készültek, egész éjszakán át tartottak. Egy két méter magas, négy-hat méter széles vászont feszítettek ki bambuszkeretre. A vászon előtt állt az ének- és szövegmondó, a feje fölött madár formájú olajmécses égett. Az előadás előtt áldozatot mutattak be. A nők és a gyerekek az árnyvászon túloldalán, a belső házban nézték az előadást, a férfiak pedig a játékos és a zenekar felőli részen ültek, tehát a színfalak mögött, minden titkot látva.

edv_1258.jpg

Kínai árnyjáték a vászon mögött

5. A jávai előadások rendje kötött: a gamelánzenekar az előadást megelőzően - akár órákkal előtte - kezd játszani, a történetet pedig három hangfekvésben adják elő (az elsőben, éjfélig bemutatják a hősöket, a másodikban, hajnal három óráig a Jó és a Gonosz vívja harcát, a harmadikban, a napfelkeltéig tartóban pedig győz a Jó). Egy előadásban akár negyven-ötven figura is szerepelhet.

6. Indiában szintén ősidők óta, egész pontosan jó négyezer éve ismerik az árnyjátékot. A Mahabharata említi az árnyfigurákat és mozgatóikat: az ember hasonlít a bábokra, mert azokat is idegen akarat mozgatja;bár a bábokat a bábos, az embereket a sors irányítja. És a Kámaszútrában is van szó egy, a bábok hangját és mozgását utánzó szerelmi társasjátékról. Az indiai árnyjáték elevenen él ma is, az andhrai típus a Mahabharata  mellett a Ramajana egyes epizódjait dolgozza fel.

_edv3959_1.jpg

Az ember tragédiája

7. A műfaj a Távol-Keleten jelentős szerepet játszik Thaiföldön, Malajziában, Kambodzsában, hozzánk közelebb pedig Törökországban, ahol a 16. században, az Oszmán Birodalomban terjedt el. Itt két karakter van: Karagöz (azaz fekete szem), a meglehetősen tanulatlan, szókimondó és szellemes parasztlegény, valamint Hacivat, aki egy művelt, verselni is tudó városi figura. Tulajdonságaikban is ellentétei egymásnak. Állítólag valóban éltek ők ketten, egy mecset vagy palota építkezésén dolgoztak, de folyton a többi munkást szórakoztatták és tartották fel történeteikkel, a szultán viszont félt tőlük, leginkább attól, hogy engedetlenséget szítanak a munkások közt, ezért kivégeztette őket. A karagöz-játék történetei generációról generációra öröklődnek, és nagy szerepet kap bennük a bábos személyisége, az improvizáció, a közönség reakciói.

8. A kínai árnyjáték (ombres chinoises) otthonra lelt Európa számos országában. A 18. század végén látta először az angol közönség - Párizsból importálva -, és úgy lenyűgözték a franciák, bizonyos Ambroise és Braun urak a közönséget, hogy más francia bábjátékosok, majd egy angol cirkuszigazgató is meglátta a műfajban az üzletet. A bohém korszakban Henri Rivière a Montmartre-on a Le Chat noir kávéházban nyitotta meg Fekete Macska Árnyszínház nevű vállalkozását, amely egyre nagyobb sikert aratva egyre komolyabb technikai igényű árnyjátékszínházzá nőtte ki magát, tíz év alatt negyven darabot mutattak be. Barcelonában szintén egy művészkávéházban, az Els quatre gats nevűben talált első otthonra az árnyjáték.

edv_8711.jpg

Fehérlófia

9. A különböző árnytechnikák különböző mozgatási rendszert és fényforrást igényelnek. Az indiai árnyfigurákat alulról mozgatják, ehhez pontfénylámpa szükséges, a hátsó mozgatáshoz szórt fény. 

10. A tradicionális árnyjátéktípusokat viszonylag keveset láthatjuk nyugati bábszínházakban. Egy amerikai társulat, a Pilobolus egyik műsorában a táncot, az árnyjátékot és a "testszínházat" ötvözte, és szerzett rengeteg rajongót - na, nem a bábnak, hanem ennek a magasművészet és a kommersz határán egyensúlyozó produkciónak - és akkora népszerűséget, hogy voltak, akik elkezdték másolni, és hasonló koreográfiákat létrehozni.

 

Bábszínház 7x: Ha mi árnyak... - február 24., 17 óra, Kemény Henrik Terem. Részletes információ a programsorozat további témáiról és jegyvásárlás ide kattintva

Marék Veronika a Bábszínházban

Február 17-én, a Boribon és Annipanni 150. előadásához kapcsolódóan nyílik egy kiállítás, amelyen nem csupán Marék Veronika közkedvelt hőseit ismerhetik meg azok, akik esetleg nem ismerik őket - lenne ilyen gyerek vagy felnőtt? kizárt! -, hanem az előadás kulisszatitkaiba is bepillanthatnak az érdeklődők. Sőt, ami igazi különlegesség: a nézők láthatják majd azokat a bábokat is, amelyekkel egykor Marék Veronika bábozott!

edv_3427.jpg

Marék Veronika születésnapi köszöntése a Boribon és Anipanni előadásán

Az író-illusztrátor ugyanis az egykori Állami Bábszínház bábszínészképző tanfolyamán tanult, és ennek elvégzése után néhány évig a színházban dolgozott bábszínészként. Az akkori gyerek- és felnőttnézők is láthatták őt, Marek Veronika néven játszott kicsiknek és nagyoknak is.

Ő volt Napsugár az Árgyilus királyfiban (bemutató: 1959. szeptember 27.), a Világszépe című mese címszereplője (bemutató: 1962. január 18.), játszott a Ludas Matyiban (bemutató: 1960. június 14.), a Csipkerózsikában (bemutató: 1961. április 1.) és A bűvös tűzszerszámban (bemutató: 1962. szeptember 8.), illetve a Biztos siker című esztrádkabaréban, amelynek Rátonyi Róbert volt a konferansziéja (bemutató: 1960. március 4.).

Erre az időszakra így emlékezett vissza:

"Ám hiába jelent meg több könyve is, 1963-ig nem volt egyértelmű, hogy Marék Veronikának az írás és a rajzolás lesz a hivatása. Ahogy ő mondja, „millió mást csinált” akkor: az iparművészetin bábtervezőnek tanult, a bábszínházban bábszínészként dolgozott, volt kirakatrendező-tanuló, és még karácsonyfadíszeket is festett. „Nem volt egyértelmű, hogy mi a dolgom. 1963-ban dőlt el végül.” Marék Veronika akkor a Bábszínház tagja volt, és a frissen aláírt szerződése szerint kevesebbet keresett volna, mint az ugyanott dolgozó takarítónő.

„Az igazgatóhoz fordultam, aki azt mondta: ugye tudja, hogy nem maga a legjobb színész itt. Mondtam, hogy tudom. Majd hazamentem, és azon morfondíroztam, hogy miért akarok én egy közepes színész lenni, amikor gyerekkönyvíróként ismert vagyok. Akkor ugyanis már vették a könyveimet, sőt, volt olyan élményem is, hogy bementem egy könyvesboltba, és egy fiatal pár azt mondta: nézd, megjelent a legújabb Marék Veronika-könyv! Akkor odamentem hozzájuk, és megmondtam nekik, hogy én vagyok a Marék Veronika. Nem hitték el!”

– meséli nevetve az egykori bábszínész, aki a beszélgetés másnapján felbontotta bábszínházi szerződését, és végre szabadúszó lett." (Könyvesblog)

Úgyhogy fellapoztuk azokat a méretes könyveket, amelyekben a korabeli plakátok vannak bekötve. Mutatjuk, mi mindent találtunk!

Kiállítás február 17-én, 14:30-kor, Marék Veronika jelenlétében nyílik. A tárlaton bábok, a Boribon és Annipanni díszletének makettje, több, eddig még sosem látott fotó mellett Marék Veronika eredeti meseillusztrációit is láthatják a nézők, illetve azokat a bábokat, amelyek a közel hat évtizeddel ezelőtti előadásokból megmaradtak.

Információ a Boribon és Annipanni című előadásról, illetve jegyvásárlás ide kattintva

Szálinger Balázs: "Nem használtam eszköznek a mesét"

A csillagszemű juhász megy, a Fehérlófia jön, Szálinger tehát marad. Távirati stílusban így foglalhatnánk össze februári műsorunkat.

edv_5237.jpg

A csillagszemű juhász amellett, hogy megkapta a Színikritikusok Díját, komoly közönségsiker is, ezért a február 9-10-i előadások után csak tavaszra szól a pihenő, a pedig Fehérlófia február 22-én, két év után kerül vissza a repertoárra. Ami (aki) összeköti a darabokat, az a szerző, a József Attila-díjas költő, Szálinger Balázs személye.

- Milyen meséket szerettél gyerekkorodban?

- Mondákat olvastam a magyar történelemből, aztán volt egy Tűzparipa és villámkard című mesekönyv, ami az örmény nemzeti eposz alapján készült, ezek, illetve főleg a mondák voltak nagy hatással rám. Aztán tizenéves koromban jöttek a Tarzan-könyvek, Tandori Dezső fordításában (nyilván fogalmam se volt akkor, ki az a Tandori).

- Olvasnál meséket, ha nem kellene mesedarabokat írnod?

- A gyerekemnek esetleg - olykor el-elgondolkodva azon, milyen jó is mesét olvasni.

 - Mit szeretsz a Fehérlófiában és mit A csillagszemű juhászban? Beleírtad magad valamelyik karakterbe? 

- A Fehérlófia a megvalósult színpadi varázslat. A csillagszemű pedig nagyon vicces. Óriási rendezők vették kezükbe a két szöveget, nagy megtiszteltetés volt mindkettő. A Fehérlófiában Fehérlófia vagyok, A csillagszeműben nyilván a bénábbik porkoláb. (Egyébként darabont, nem porkoláb. Az író rosszul emlékszik.)

- A csillagszemű juhásznál több kritikában kiemelték a finom politikai utalásokat. Tényleg vannak benne?

- A mai világban egy pékségben való sorban állásnak is van politikai konnotációja, nehogy már pont A csillagszemű juhász ne beszéljen a hatalomról, amikor eleve arról beszél. Nem futottam el a téma elől, de nem is hiszem, hogy eszköznek használtam a mesét, hogy üzengessek.

 - A Fehérlófia után írtál Rigócsőr királyt, Csillagszemű juhászt, Lúdas Matyit, Halhatatlanságra vágyó királyfit. Te felkapott bábszínházi szerző lettél?

- Szerintem én nem vagyok felkapott, ne is legyek. Úgy mondanám, hogy az én pályámon belül lett nagyon felkapott a mese!

- A Fehérlófia nagyon sok próbáján itt voltál, A csillagszemű juhásznál már kevesebbszer jöttél, és az előadás-látogatásaid aránya is kb. szinte mindegyik vs néhány. Biztosan nem az előadások minősége különbözik, de ez egyszerű időhiány miatt történt, vagy a Fehérlófia szövegileg többet jelent neked, meg mert az első volt, amin ezt a műfajt tanultad, ezért fontosabb számodra?

- Nem, azért történt, mert nem szép dolog folyton belógni hátulról. Aztán A csillagszeműre már nem is nagyon mertem belógni. Sose kerültem meg azóta a Hivatali Utat! Mindig vettem jegyet, többször csökkentett árút, ez tény - viszont szépen, bejelentkezés alapján, hivatalosan!

- A bábszínházaknak felkérésre írsz, a "rendes" színházaknak szánt darabjaid többnyire érdeklődésből, szerelemből születnek. Ez azt is jelenti, hogy másképp veszed a lelkedre, ha a rendező a szövegedből húz vagy kér még két mondatot?

- Nem igaz, fura módon az ún. felnőttszínházban bemutatott darabok többsége is felkérésre született, csak a Köztársaság és a Becsvölgye volt kivétel, ezek tényleg saját ötletből, saját elszánásból készültek. Dehogy, húzzanak, amennyit csak tudnak. Nekem az a dolgom, hogy minél kevesebbet tudjanak húzni. Ha ez nem sikerül, az az én bajom. De az se visel meg. Igazán galád darabcsonkítással szerencsére még nem találkoztam.

Információk az előadásokról és jegyvásárlás: A csillagszemű juhász / Fehérlófia

Az ember tragédiája kezdőknek és haladóknak

Az ember tragédiája három nemzeti drámánk egyike. Kötelező olvasmány, amit - tegye mindenki a szívére a kezét! - kevesen olvasnak el. És mivel színházilag sem könnyen megvalósítható Madách műve, kevesen próbálkoznak meg vele. De a Budapest Bábszínház mindig szerette kísérteni a lehetetlent. Nem is sikertelenül.

_edv3628.jpg

„…Bűbájat szállítok reátok, / És a jövőnek végéig beláttok / Tűnékeny álom képei alatt…” - írja Madách. Mi lehetne alkalmasabb a „tűnékeny álmok” megidézésére, mint a bábszínház? A bábu a földön jár, ügyes kezek a levegőben reptetik, ha kell – így nem köti gravitáció, és ha elbukik, itt valóban száz alakban újólag felél. Ezen a hatalmas bábszínpadon maga az Úr és Lucifer mozgatja a szálakat. De mi lesz a sorsa Ádámnak ebben a tarka báb-világban? Dönthet-e önállóan, létezik-e a zsinór végén szabad akarat?

Új és szabad értelmezést kap a bábok által Madách Imre műve. A kis fabábok nem nemzeti tragédiát játszanak, hanem az ember örök esendőségét közvetítik nekünk. Bábok lennénk mi is valaki kezében? De kinek a kezében? Van szabad akarat? Van cél? Talán nem is a válasz a legfontosabb, hanem az, hogy mi is feltegyük magunknak ezeket a kérdéseket.

Ráadásul egy olyan, a bábok iránt rendkívüli érdeklődést mutató Garas Dezső rendezte előadás segítségével, amelyben szinte minden színben másféle zenei stílus hallható és bábtechnika látható. Ezért aztán bátran ajánljuk ínyenceknek. De vannak, akik a művel most ismerkednek, közülük pedig - csak nyugodtan, itt be lehet vallani! - sokan  a megúszásra játszanak. Mivel a lényeget ki nem hagyva, a legfőbb mondanivalót hitelesen közvetítve is csupán 90 perces az előadás, őket is várjuk.

Az első keretszínben színjátszók érkeznek, itt még nincsenek bábok.

_edv3336.jpg

A Paradicsomban és a Paradicsomon kívül Ádám és Éva marionett. Ezt a bábtípust felülről mozgatják, a választás oka: az Úr is így, fentről mozgatja az első emberpárt.

_edv3385.jpg

Lucifer viszont színészi valójában jelenik meg.

_edv3420.jpg

Az első történelmi színben, Egyiptomban Ádám és Éva sajátos, több színész által hátulról mozgatott bunraku technikájú bábra változik, Lucifer pedig szintén sajátosan tervezett botos báb lesz.

_edv3487.jpg

Athénban a demagógokra hallgató nép buta arcú, hatalmas szájú kesztyűs bábokkal jelenik meg. Éva alulról mozgatott botos báb, Ádám pedig egy mozdulatlan torzó.

_edv3546.jpg

A hedonista Rómában szintén bunrakuszerűek a bábok, amelyek finomabb mozgásra is képesek, Hippia például táncolni is tud.

_edv3613.jpg

Konstantinápolyban jelentős méretkülönbség van Ádám, Éva, illetve a Pátriárka között.

_edv3678.jpg

A két prágai színben marad a méretkülönbség: Éva és Kepler meglehetősen aránytalannak tűnik egymáshoz képest, ennek oka Párizsban derül ki.

_edv3760.jpg

Párizs az álom színe, az álom pedig az emberek fejében történik. Ezt viszont kizárólag bábszínpadon lehet hitelesen megmutatni: Danton-Ádám, a kicsi, alulról mozgatott pálcás báb Kepler-Ádám kettéváló fejéből pattan ki.

_edv3791.jpg

London tarka sokasága a képmutatásé és a képmutogatásé (meg a kesztyűs báboké).

_edv3807.jpg

A Falanszterben az egyéniségüket vesztett, számmá vált karakterek, azaz legószerű, nehézkesen mozgó bábok mellett érző mivoltukat még megőrzött bunrakuemberek vannak.

_edv3906.jpg

Az űrben árnyban jelennek meg hőseink.

_edv3959.jpg

Az eszkimó szín bábjain közelről látszik, milyen nyomorult életet él az állattá silányult Ádám és Éva.

_edv3974.jpg

Az utolsó keretszínben visszajutunk a kezdethez: ember Lucifer veszít a báb Ádámmal és Évával szemben.

_edv3979.jpg

Az ember tragédiája - szereposztás, előadás-időpontok és jegyvásárlás

Ország Lili és a lila pingvin

Akik látták az Ország Lili életművéből mintegy 300 alkotást felvonultató 2016-2017-es Árny a kövön című kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában ezen a színes, bájos, sőt cuki világon most biztosan meglepődnek.

20180125165347981_0005.jpg

Ország Lili (1926. augusztus 8.–1978. október 1.) festőművész, grafikus és amit kevesen tudnak: bábtervező is volt.

Ungváron született, eredeti neve Oesterreicher Lívia volt. 11 évesen döntött jövőjéről és választott pályát, ekkor kezdett tudatosan rajzolni tanulni. Rendkívüli műveltséggel rendelkezett, hét nyelven beszélt. Az auschwitzi halálvonatról az utolsó pillanatban menekült meg.

Orvos nagybátyjának miszticizmusa, okkultizmusa erős nyomot hagyott benne, ebből következett titokzatossága; sokan rejtélyes, babonás művésznek tartották. Egyik legendás víziójában 1956. október 23-án előre látta a forradalom megtorlását. Ezt idei első felnőtteknek készült, az ő élete és műve által inspirált befalazva - in memoriam Ország Lili bemutatónkban is felidézzük.

edv_2662.jpg

A Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került az Állami Bábszínházba, ahol díszletfestőként kezdett dolgozni. A műhely egyszerre jelentett neki stabilitást, menedéket és szellemi inspirációt, hiszen itt olyan művészek között talált otthonra, akik vele együtt szembementek a korabeli szocialista realizmus elvárásaival.

Két olasz település, Nápoly és Pompeji nagy hatással volt rá. Képeinek visszatérő motívumai az ősi, történelmi, zsidó múlt, tűnt korok, városok és kultúrák emlékei, töredékei, romjai, valamint azok a falak, amelyek a bezártságot, a magányt, a félelmet idézik. Legfontosabb képei 1973 és 1978 között készültek, a 48 táblaképből álló sorozat címe Labirintus.

Ország Lili világát azonban nem csak a festmények sötétje jellemezte. A felnőttbáb-előadásokhoz – A japán halászok, Az orr – készült tervei súlyosak, komolyak, de nem komorak. Gyerekkönyv- és gyereklap-illusztrációi finoman bájosak, a gyerekelőadások bábjaiból pedig a tiszta derű ragyog. A Hencidai csetepaté, a Fanyűvő és barátai, A titokzatos jóbarát, a Kököjszi és Bobojsza, A két kicsi pingvin karakteres figurái, A szegény ördögben megjelenő népi kultúra, a szintén folklór ihletettségű Csalóka Péter mézeskalács, valamint a Rózsa és Ibolya kukoricacső, -csutka, más termények és falusi használati tárgyak inspirálta bábjai valódi derűt és játékosságot árasztanak.

És most jöjjön néhány előadásfotó - a korszaknak megfelelően kicsit már karcosak és időnként fekete-fehérek. 

Gyárfás Endre: Cseppek - bemutató: 1975. április 16., rendező: Kovács Gyula

Lifsic-Kicsanova: A titokzatos jóbarát - bemutató: 1977. november 5., rendező: Urbán Gyula

Urbán Gyula: A két kicsi pingvin - bemutató: 1977. január 9., rendező: Balogh Géza

Arany János-Gáli József: Rózsa és Ibolya - bemutató: 1978. január 31., rendező: Balogh Géza

 Gogol-Balogh Géza: Az orr - bemutató: 1979. április 20., rendező: Balogh Géza

A befalazva - in memoriam Ország Lili következő előadásai: január 31., február 1., február 12., március 5., 27.

Információ és jegyvásárlás ide kattintva

10 dolog, amit biztosan nem tudtál Vitéz Lászlóról

"Életem a bábjáték, bölcsőtől a sírig" - vallotta Kemény Henrik, aki 81 évig állt színpadon, jórészt a paraván mögött. Első főszerepét kilencévesen alakította A koldusfiú álma című kesztyűs játékban, és bár ő volt Süsü meg Hakapeszi Maki, nevét Vitéz Lászlóval azonosítjuk.

1. A vásári bábjáték az egyik legtradicionálisabb műfaj, vándor, azaz utazó társulatok művelték. Olyan helyen adták elő műsoraikat, ami szabad, könnyen megközelíthető, és sok ember láthatja. Ennek legmegfelelőbb helyszíne a piactér. Kezdetben vándor színtársulatok báboztak, hogy átéljék az ínséges időket, de a virtuóz bábkezelés és karakterhang-váltogatás náluk is alapkövetelménynek számított.

2. Vitéz Lászlónak nem csupán magyar "unokatestvére" van Paprika Jancsi személyében, de kiterjedt európai rokonsággal bír: Pulcinella, Kaspar vagy Kaperle, Kasparek, Punch, Petruska, Vasilache, Jan Klaasen, Don Cristóbal, Dom Roberto, de még Karagöz, Karagiozis és Aragos is ugyanannak a családfának egy-egy ága. Bizonyítja ezt külsejük, nagy orruk, kicsit deformált alakjuk, piros ruhájuk, és az, hogy a velük ellentétbe kerülőket előszeretettel győzik meg - már amennyire ez meggyőzés - veréssel.

3. Vitéz László születésének dátumát nem ismerjük. Feltételezhetően a 20. században találkozott vele először a Városliget közönsége a Hincz család bódéjában, de közelebbi és tartós ismeretséget a Korngut-Kemény család férfitagjai révén kötött vele. A család 120 éven keresztül ápolta és őrizte a vásári bábjáték tradícióit.

vl_babfejek.JPG

4. Korngut Salamon Galíciából vándorolt Magyarországra, 1897-ben kapott működési engedélyt báb- és cirkuszi mutatványosságra. Kisebbik fia, Korngut Kemény Henrik a hűvösvölgyi Nagyréten, majd a Népligetben játszott. A Kemény Bábszínház 1927-ben nyílt meg a Mutatványos téren. Ő a munkaszolgálatból nem tért haza. Fiai, Henrik és Mátyás 1945. augusztus 20-án bábozott újra a közönségnek. A Bódé gyújtogatás következtében 2011. október 2-án égett le.

5. A Kemény család Vitéz Lászlója élénksége némi együgyűséggel és sok furfanggal párosul. Inkább siheder, mint férfi. A faragott fa báb haja festett, vászonsipkája piros, hegyes. Piros és dísztelen a ruhája, csizmája fekete. Szeme kék, arca mosolygós, naiv. Legfontosabb tulajdonságai: nagyszájúság, falánkság, állandó engedetlenség, verekedőkedv, talpraesettség, saját érdekeinek gyors felismerése.

6. Összesen 137 báb maradt fönn a Korngut-Kemény-hagyatékban, vannak köztük kesztyűsök és marionettek is. A népligeti vurstli államosításakor, 1953-ban ezeket a bábokat is el kellett bújtatni. A rejtekhely évekig Bálint Endre festőművész műtermében volt. Ezért szerepel befalazva - in memoriam Ország Lili című előadásunkban Vitéz László figurája.

edv_2081.jpg

7. A hagyatékban öt Vitéz László található, a legfiatalabbat 2005-ben faragta Kemény Henrik. Van kilenc ördög, mind más, köztük Lucifer, Cuclifer és Csokipofa. A "legnagyobb szamár"-ból, azaz a Halálból megmaradt négy, de vannak krokodilok, Molinári bácsik, Rózsa Sándorok, nagyságos urak, rendőr, csendőr, katona, borbélymester, boszorkány, sőt három marionett Miki egér is.

8. Vitéz László azért indul útra, mert összeveszett vele a nagymamucikája, egész pontosan elküldte őt mángorolni. László erre összepakolt egy batyut, beletett egy sapikát, egy öltözet ruhát, három deci fuszeklit, néhány kiló harisnyát, öt liter cigaretlószt, hat kiló kirántott bablevest, négy méter túrós, mákos, lekváros és diós palacsintát, tejfeles, fokhagymás uborkasalátával nyaköntve, és elindult bemángorolni a világot. Legfontosabb fegyvere a nagymamucikájától kapott (elcsent?) palacsintasütő.

9. László alapvetően magányos hős. Van egy barátja, Frici, aki német eredetű, töri a magyart. Neki kell az ördögöket és a zsákokat a malomba hordani, és ő is gúny tárgyává válik. (Frici szintén megjelenik a befalazva - in memoriam Ország Lili című előadásban.) És nem túl régóta, Fabók Mariann jóvoltából van egy felesége, Vas Juliska is.

edv_2115.jpg

10. Kemény Henrik kollégájának, Gyurkó Henriknek engedte meg először, hogy ő is játszhasson Vitéz Lászlót, a következő nemzedékből Pályi János vált virtuóz játékossá. A Budapest Bábszínház két művésze, Tatai Zsolt és Barna Zsombor képviselik a fiatal és a még fiatalabb generációt.

 2018. január 26. 16:00, Kemény Henrik Terem - Bábszínház 7x - Vitéz László és pajtikái

Ajánlott irodalom az érdeklődőknek:

A halhatatlan Vitéz László - dráMAI mesék - kortárs magyar gyerekdarabok 4. kötet, Vaskakas Bábszínház (2015)

A Kemény Bábszínház képeskönyve - Korngut Kemény Henrik színházteremtése, Korngut-Kemény Alapítvány ) 2015)

10 dolog, amit biztosan nem tudtál a Bambi írójáról

  1. Pesten született 1869. szeptember 6-án Salzmann Zsigmond néven, de három-négy hetes korában a család Bécsbe költözött.
  2. 16 évesen otthagyta a gimnáziumot, le sem érettségizett. Egy biztosítótársaságnál kezdett dolgozni.
  3. Első novellája 1889 januárjában jelent meg, ekkor használta először a Felix Salten írói nevet.
  4. Émile Zola-nekrológja tette ismertté 1902-ben. Újságíróként színházi kritikákat és udvari tudósításokat egyaránt írt, a szépirodalom szinte minden műfajában alkotott. Ő írta az egyik első életrajzot Gustav Klimtről, de erotikus regénye is van, amit Josephine Mutzenbacher álnéven adott ki, magyarul Egy bécsi kurva emlékei címen olvasható.
  5. Felesége színésznő volt, két gyermekük született..
  6. Kabarétulajdonos is volt, de ezek a vállalkozásai csődbe mentek
  7. A Bambi 1923-ban jelent meg. A történetet egy Alpokban tett kirándulás inspirálta. Később Salten megírta a folytatást, a Bambi gyermekeit. A Bambi az olasz bambino, kisfiú szóból származik.
  8. A PEN nemzetközi írószervezet osztrák tagozatának elnöke volt 1925 és 1934 között.
  9. A Bambi a náci Németországban Salten zsidó származása miatt tiltólistára került, az író 1938-ban Svájcba menekült, itt halt meg 1945. október 8-án.
  10. A regényre Thomas Mann hívta fel Walt Disney figyelmét, aki öt évig dolgozott a történeten. A rajzfilm 1942. augusztus 13-án került mozikba. Felix Salten egyáltalán nem gazdagodott meg a rajzfilmből, ugyanis a megfilmesítés jogait anyagi nehézségei miatt, mindössze 1000 dollárért korábban eladta.

Ki kicsoda a Bambiban?

Felix Salten meséje egy gyerekszobában kel életre, ahol az ágy virágos mezővé válik, kékek az őzek, sárgák a szajkók, zöld a bagoly és lila a mókus. Ismerjétek meg a történet és előadásunk szereplőit!

edv_5059.jpg

"Üdvöz légy, Bambi, a világon! Üdvöz légy, kicsikém!" - köszönti az újszülött Bambit anyja, akit Pallai Mara játszik. Az Anya türelmesen, nyugodtan válaszol a mindenre kíváncsi Bambi kérdéseire, és megtanítja őt az erdő törvényeire.

edv_5036.jpg

Az őzgida figyel, de fel akarja fedezni a világot, ezért megállás nélkül kérdez. A Fiatal Bambiról szól az első felvonás, őt Márkus Sándor kelti életre.

edv_5043.jpg

Bambi születése után köt barátságot Perrivel. A nyüzsgő, derűs és barátságos mókust Spiegl Anna alakítja.

edv_5082.jpg

Bambi anyjának testvére Ena, akinek két gyereke van, ez pedig - ahogy ő fogalmaz - "dupla öröm és dupla aggodalom". Ebben a karakterben Ellinger Edina látható.

edv_5089.jpg

Barna Zsombor alakítja Gobót, Ena gyenge, betegeskedő fiát, akit meglő Ő, azaz az ember, majd magához veszi. Gobo felnőttként visszatér az erdőbe, ahol újra kell tanulnia minden szabályt.

edv_5037.jpg

Ena másik gyermeke Faline, akit gyerekként és felnőttként is okos, kíváncsi és gondoskodó. Őt Pájer Alma Virág eleveníti meg. 

edv_5097.jpg

Nem véletlen hát, hogy a Felnőtt Bambi beleszeret. Az előadás második felvonásában a tapasztalt, higgadt és őszinte őzet Teszárek Csaba személyesíti meg.

edv_5070.jpg

Bambi eligazodását a világban az Öreg Fejedelemmel való találkozások segítik. A bölcs őz szerepében: Beratin Gábor.

edv_5049.jpg

Blasek Gyöngyi lesz a tiszteletreméltó, de már korántsem rémisztő Bagoly (aki azért még azt hiszi, félnek tőle - és a fiatal állatok tiszteletből meg is hagyják ebben a hitében).

edv_5062.jpg

Hoffer Károly több állatot is életre kelt. Közülük az egyik Ronno, a meglehetősen heves vérmérsékletű őzbak, de látható-hallható szarkaként is, és ő Janello, aki madárként szintén az őzek segítői közé tartozik.

edv_5080.jpg

Párja, Janellina, a mindent halló és látó cserfes madár: Rusz Judit, aki még egy egy szajkót is alakít.

Az előadásban feltűnnek még piros nyulak és - meglepetésként - teljesen hagyományosan fekete vakondok is.

Előadás-időpontok és jegyvásárlás ide kattintva

Te kellesz nekünk, avagy miről szól a Bábszínház blog?

Ha azon törnétek a fejeteket, miért indít blogot a Budapest Bábszínház, miről írhat egy olyan színház, ahova csak kisgyerekek járnak és anyukák - hát éppen ez az, amiért belekezdünk.

edv_0087.jpg

Mert a báb nem korosztály, hanem műfaj. Ebben a blogban ezt a tételt fogjuk bizonyítani. Meg azt, hogy a bábszínház a legigazibb 3D. 

És igen, játszunk kisgyerekeknek, és igen, alig lehet hozzánk jegyet kapni, de azt tudtátok, hogy kamaszoknak és felnőtteknek is izgalmas darabjaink vannak? Hogy Az ember tragédiája érettségire készülve sokkal érdekesebb és átélhetőbb, mi több: érthetőbb bábokkal, mint a tankönyvben? Hogy Janne Teller világhírű regényét, a Semmit Quimby-zenékkel játsszuk? Hogy a legfrissebb bemutatóban, a Bambiban a bábok egészen speciális technikákkal mozognak? Hogy A csomótündér segíthet abban, hogy a családok a válásról tudjanak otthon beszélgetni?

És még sorolhatnánk... Szóval ezért.

Gyertek a Budapest Bábszínház kulisszái mögé, a műhelyekbe, ismerjétek meg a bábszínészeket és mindazokat, akik egy-egy előadás létrehozásában közreműködnek!

(Fotó: Semmi)