Tíz dolog, amit nem tudtál az árnyjátékról

2018. február 15. - Bábszínház blog

A gyerekszoba sötétjében csak a kislámpa világított, a falon pedig madarak röpködtek és nyuszik ugráltak, krokodil tátotta ki a száját és elefánt lóbálta az ormányát. Biztosan mindenkinek van ilyen élménye. Hogy mit csinált akkor? (Néha bénázva, mert nem tudta, hova rakja a jobb és a bal kezét.) Árnyjátékot játszott! Természetesen az ázsiai eredetű művészi árnyjáték ennél sokkal bonyolultabb. 

edv_3392.jpg

Trisztán és Izolda

1. Az árnyjáték, kínai nevén jing-hszi vagy jing-teng-hszi (ez utóbbi azt is jelenti: mozi) a halott szellemek megidézésével állt kapcsolatban. A Ti-su-csi-cseng című nagy kínai enciklopédiában van egy történet. Vu császárnak fiatalon meghalt a felesége. A császár nagyon szomorú volt. Egy nap érkezett egy ember, bizonyos San-veng, aki tudott szellemeket idézni. Kifeszített egy mécsesekkel megvilágított függönyt. Egyik oldalára leültette a császárt, majd hirtelen megjelent az elhunyt asszony képe.

2. A kínai árnyjáték műfaja a 15. században jutott el Egyiptomba, a 17. században lett népszerű Törökországban, a 18. században pedig Párizsban lesz divatossá, ahonnan elterjed az európai kontinensre.Goethe például egy árnyszínházat segített építeni Tiefurtban, 1781-ben.

edv_9581.jpg

A török és a tehenek kínai árnyjátékkal

3. A jávai árnyjáték a vajang lulang vagy vajang kulit. A vajang jelentése nem tisztázott, lehet bábu, ős, játék; a lulang árnyékot jelent; a kulit a figurák anyagát, a bőrt jelenti. A 14-15. századra azonban megjelent a vajang klitik is, amely szintén jávai, de nem sík, hanem reliefhez hasonló figura. Az első figurák egyszerűek, tagolatlanok, anyaguk bivalybőr vagy pergamen volt. A 18. században jelentek meg a színes bábok.

4. A jávai előadások fejedelmi vagy főnemesi megrendelésre készültek, egész éjszakán át tartottak. Egy két méter magas, négy-hat méter széles vászont feszítettek ki bambuszkeretre. A vászon előtt állt az ének- és szövegmondó, a feje fölött madár formájú olajmécses égett. Az előadás előtt áldozatot mutattak be. A nők és a gyerekek az árnyvászon túloldalán, a belső házban nézték az előadást, a férfiak pedig a játékos és a zenekar felőli részen ültek, tehát a színfalak mögött, minden titkot látva.

edv_1258.jpg

Kínai árnyjáték a vászon mögött

5. A jávai előadások rendje kötött: a gamelánzenekar az előadást megelőzően - akár órákkal előtte - kezd játszani, a történetet pedig három hangfekvésben adják elő (az elsőben, éjfélig bemutatják a hősöket, a másodikban, hajnal három óráig a Jó és a Gonosz vívja harcát, a harmadikban, a napfelkeltéig tartóban pedig győz a Jó). Egy előadásban akár negyven-ötven figura is szerepelhet.

6. Indiában szintén ősidők óta, egész pontosan jó négyezer éve ismerik az árnyjátékot. A Mahabharata említi az árnyfigurákat és mozgatóikat: az ember hasonlít a bábokra, mert azokat is idegen akarat mozgatja;bár a bábokat a bábos, az embereket a sors irányítja. És a Kámaszútrában is van szó egy, a bábok hangját és mozgását utánzó szerelmi társasjátékról. Az indiai árnyjáték elevenen él ma is, az andhrai típus a Mahabharata  mellett a Ramajana egyes epizódjait dolgozza fel.

_edv3959_1.jpg

Az ember tragédiája

7. A műfaj a Távol-Keleten jelentős szerepet játszik Thaiföldön, Malajziában, Kambodzsában, hozzánk közelebb pedig Törökországban, ahol a 16. században, az Oszmán Birodalomban terjedt el. Itt két karakter van: Karagöz (azaz fekete szem), a meglehetősen tanulatlan, szókimondó és szellemes parasztlegény, valamint Hacivat, aki egy művelt, verselni is tudó városi figura. Tulajdonságaikban is ellentétei egymásnak. Állítólag valóban éltek ők ketten, egy mecset vagy palota építkezésén dolgoztak, de folyton a többi munkást szórakoztatták és tartották fel történeteikkel, a szultán viszont félt tőlük, leginkább attól, hogy engedetlenséget szítanak a munkások közt, ezért kivégeztette őket. A karagöz-játék történetei generációról generációra öröklődnek, és nagy szerepet kap bennük a bábos személyisége, az improvizáció, a közönség reakciói.

8. A kínai árnyjáték (ombres chinoises) otthonra lelt Európa számos országában. A 18. század végén látta először az angol közönség - Párizsból importálva -, és úgy lenyűgözték a franciák, bizonyos Ambroise és Braun urak a közönséget, hogy más francia bábjátékosok, majd egy angol cirkuszigazgató is meglátta a műfajban az üzletet. A bohém korszakban Henri Rivière a Montmartre-on a Le Chat noir kávéházban nyitotta meg Fekete Macska Árnyszínház nevű vállalkozását, amely egyre nagyobb sikert aratva egyre komolyabb technikai igényű árnyjátékszínházzá nőtte ki magát, tíz év alatt negyven darabot mutattak be. Barcelonában szintén egy művészkávéházban, az Els quatre gats nevűben talált első otthonra az árnyjáték.

edv_8711.jpg

Fehérlófia

9. A különböző árnytechnikák különböző mozgatási rendszert és fényforrást igényelnek. Az indiai árnyfigurákat alulról mozgatják, ehhez pontfénylámpa szükséges, a hátsó mozgatáshoz szórt fény. 

10. A tradicionális árnyjátéktípusokat viszonylag keveset láthatjuk nyugati bábszínházakban. Egy amerikai társulat, a Pilobolus egyik műsorában a táncot, az árnyjátékot és a "testszínházat" ötvözte, és szerzett rengeteg rajongót - na, nem a bábnak, hanem ennek a magasművészet és a kommersz határán egyensúlyozó produkciónak - és akkora népszerűséget, hogy voltak, akik elkezdték másolni, és hasonló koreográfiákat létrehozni.

 

Bábszínház 7x: Ha mi árnyak... - február 24., 17 óra, Kemény Henrik Terem. Részletes információ a programsorozat további témáiról és jegyvásárlás ide kattintva

A bejegyzés trackback címe:

https://babszinhaz.blog.hu/api/trackback/id/tr2513668038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.