Lázár Ervin a Bábszínházban

2018. március 01. - Bábszínház blog

Lázár Ervin az egyik legnépszerűbb magyar író, akinek történetein generációk nőttek fel. Nincs gyerek és felnőtt, aki ne ismerné A Négyszögletű Kerek Erdő lakóit, A manógyárat, A Hétfejű Tündért, Berzsiánt és Didekit, Szegény Dzsonit és Árnikát, A legkisebb boszorkányt, Hapci királyt vagy épp Bab Bercit. Lázár Ervin hőseivel – akiknek neveit az író gyermekeivel közösen találta ki – könnyű azonosulni, hiszen esendőségük ismerős számunkra. A mesék játékos nyelve, sajátos finom humora és morális üzenete minden életkorban megérintik az olvasót.

Az egyik legismertebb és nem csupán a gyerekek körében népszerű magyar író Alsó-Rácegrespusztán töltötte gyermekkorát, és ez az időszak több művében is megjelenik. (Elég talán csak A Hétfejű Tündér nyitómondatát idéznünk: „Nem volt nálam csúnyább gyerek Rácpácegresen.”, vagy a mesében felbukkanó Rácegresit és Pácegresit említenünk.) Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen újságíró, majd magyar szakon tanult. Több lapnál is dolgozott: Nyíregyházán, Pécsen – az Esti Pécsi Naplónál, a Dunántúli Naplónál, a Jelenkornál –, Budapesten pedig először az Élet és Irodalomnál, később az Új Idők, a Magyar Fórum, a Magyar Napló, a Magyar Nemzet és a Hitel munkatársa volt.

edv_1530.jpg

A legkisebb boszorkány

Első gyerekeknek készült meseregénye, A kisfiú meg az oroszlánok 1964-ben jelent meg Réber László illusztrációival. Lázár Ervin hangja jellegzetes, stílusa filmszerű, nyelve egyéni, játékos, humort sem nélkülöző. A Hétfejű Tündér (1973), az Andersen-díjjal kitüntetett Berzsián és Dideki (1979), Az év könyveként elismert A Négyszögletű Kerek Erdő (1985), illetve az ugyanezt a díjat megkapott a Bab Berci kalandjai (1989) és a Csillagmajor (1989) több kiadást megértek, mind a gyerekek, mind a felnőttek körében népszerűek. Az IBBY, azaz a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa a Bab Berci kalandjai mellett a Lovák, kutyák, madarak és A manógyár köteteit találta az év gyermekkönyveinek (1989, 1990, 1993). 

edv_6356.jpg

A Hétfejű Tündér

Több meséjét dolgozták fel színházi, bábszínházi alkotók, közülük talán Lengyel Pál nyúlt a legértőbb kézzel Lázár Ervin műveihez; és televíziós, filmes adaptációkra is sor került. Az író azonban nem csupán a báb műfajához, de a Budapest (korábban Állami) Bábszínházhoz is kötődött darabjaival,1992–93-ban pedig a színház dramaturgja volt. Az elmúlt évtizedekben a nézők láthatták a Berzsián és Didekit (tervező: Koós Iván, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 1983. január 25.), az Árgyélus királyfit (tervező: Koós Iván, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 1994. november 12.), a Szegény Dzsoni és Árnikát (tervező: Orosz Klaudia, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 2005. november 18.) és A legkisebb boszorkányt (tervező: Orosz Klaudia, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 2000. október 1., felújítás: 2015. november 8.) Jelenleg is műsoron van a hazai, szerbiai és thaiföldi nemzetközi fesztiválokon díjnyertes A Hétfejű Tündér (adaptáció: Gimesi Dóra, tervező: Mátravölgyi Ákos, rendező: Kuthy Ágnes, bemutató: 2012. január 19.).

2016 márciusában a VII. BÁBU Fesztiválra a magyar nyelvű bábszínházak legizgalmasabb Lázár Ervin-feldolgozásait hívtuk meg, az író 80. születésnapjáról megemlékezve pedig az életművet gondozó Móra Kiadóval együttműködésben szerveztünk egy mesedélutánt: beszélgettünk Vathy Zsuzsával, Lázár Ervin-meséket olvastak fel művészeink, mutattunk előadásrészleteket felvételről, és játszottunk jeleneteket is, valamint vetítettünk Lázár Ervin történeteiből készült animációs filmeket.

Részletes információ A Hétfejű Tündérről, előadás-időpontok és jegyvásárlás ide kattintva

A bejegyzés trackback címe:

https://babszinhaz.blog.hu/api/trackback/id/tr313708088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.