Módszertan: kidolgozás alatt

2018. március 08. - Bábszínház blog

Harmadik alkalommal rendezünk színházi nevelési szakmai napot a BÁBU Fesztiválhoz kapcsolódóan. Kiknek szól ez az esemény, mi az idei téma, miért fontosak az ilyen alkalmak? Végvári Viktória színházpedagógussal, a szakmai nap ötletgazdájával és szervezőjével beszélgettünk.

vegv.jpg

– Hogyan fogalmazódott meg az ötlet, hogy itt, a Bábszínházban szakmai napnak adjon helyet, és miért fontos a színházpedagógusoknak egy ilyen típusú tapasztalatcsere?

– Gyerekszínházban dolgoztam azelőtt is, hogy a Bábszínházba kerültem, és azt hittem, az évek alatt megszerzett tudásom erre a műfajra viszonylag könnyen adaptálható. Nagyon hamar szembesültem azzal, hogy ez nem így van, mert a báb műfajára ezeken a foglalkozásokon mindenképp reflektálni kell, és ezért gondoltam, hogy hasznos lenne, ha időnként találkoznánk, beszélgetnénk erről.

– A színházi nevelésnek, a drámapedagógiának van szakirodalma, akad magyarul is, angolul pedig elég nagy a választék. Bábra nincsenek azonnal lekapható receptkönyvek?

– A színházi nevelésnek van szakirodalma, vannak leírt fogások, de a kőszínházi viszonyok közt sincs annak leírt módszertana, hogyan reflektáljon egy adott színházi nyelvre, világra, az adott előadásra a foglalkozás, hogy előadás és foglalkozás tartalomban, stílusban ne szakadjon el egymástól. A bábnál pedig ez fokozottan így van. De a gyerek kezébe adsz-e egy, professzionális bábszínészek számára készített professzionális bábot? Érdemes-e? Hiszen érvényesen nem tudja megmozdítani. például egy alapkérdés, annyira alap, hogy az első kérdések egyike ez volt, amivel szembesültem.

– És mi a válasz?

– Minden esetben egyedi módszertan kidolgozása, amiben az is benne van, hogy a bábspecifikusság nem szükségszerűen az előadás bábjait jelenti, hanem más, animációra alkalmas tárgyakat.

dsc_0307.jpg

– Idén harmadszor lesz szakmai nap. Ezek az éves találkozások egymásra épülnek, vagy ettől független a témaválasztás?

– Két évvel ezelőtt azt próbáltuk meg összegyűjteni, milyen programok léteznek ezen a területen, és bábtársulatokat hívtunk meg, mindenki bemutatta, mit csinál, hogyan dolgozik. Tavaly a színházi nevelési előadásokról, közkeletű nevén a TIE-kről esett szó, arról a műfajról, lehetőségeiről, ami szintén viszonylag friss a bábszínházakban. Idén két fókusz van. Az első a bábnál tágabb: a gyerekszínházzal foglalkozunk, pontosabban a gyereknézővel. Mennyiben más a gyerek, mint a felnőtt? Van-e, kell-e, hogy hatással legyen ez az alkotóra? Délutánra pedig műhelymunkákat tervezünk: a bábszínházi alkotóknak a színházi nevelési módszertan adaptálási lehetőségeiről, a színházi nevelési szakembereknek pedig a báb lehetőségeiről.

– A délelőtti programban lesz egy vitaszínházi előadás. Mire alkalmas ez a forma, és mik a játékszabályok?

– A vitaszínház magyar fejlesztésű dolog, a Kerekasztalhoz köthető. Ahogy a nevében is mutatja, akkor hasznos, ha vitára ingerlő kérdésekről van szó, a forma miatt pedig még akár színházi feszültséget is tud kelteni. A vitát rövid, improvizatív jelenet indítja, ami az adott téma egy aspektusát mutatja be, majd a moderátor egy nagyon pontosan megfogalmazott eldöntendő kérdést tesz fel, amire igennel és nemmel lehet válaszolni. Ez a helyzet a nézőt állásfoglalásra kényszeríti, még akkor is, ha a saját válaszában még nem biztos. Mindenképp dönteni kell, ami az érvek ütköztetésére serkenti a nézőt, ugyanakkor ha egy újabb érv meggyőz, megváltoztathatod a véleményed. A tapasztalatom az, hogy a vitaszínház sokkal inkább képes aktivizálni az embereket, mint egy átlagos problémafelvető beszélgetés. Szerintem fontos, hogy az azonos vagy rokonszakmákat űző emberek időnként tét nélkül, oldottabb körülmények közt, nem versenyhelyzetben vagy fesztiválok szakmai beszélgetésein jöjjenek össze. A színházi nevelési szakmának van múltja, rengeteg tapasztalata, de még mindig vannak kérdései, a báb pedig pláne ilyen terület. Ráadásul a báb jóval több embert érdekel, színházi alkotótól pedagógusig, mint amennyit gondolnánk, és fórumot kell adni nekik, hogy találkozzanak. Hívtunk gyerekjogász, kritikus, rendező és drámatanár szakértőket. Ha a vitaszínházban a szakterületet érintő kérdés merül fel, a moderátorok bevonják őket, de beléphetnek maguktól is, tehát megfogalmazhatják véleményüket. Azért, hogy ezeket az álláspontokat, tapasztalatokat mélyebben is megismerjük, a vitaszínházat kerekasztal-beszélgetés követi.

edv_1606.jpg

– Már nagyon sokan visszajeleztek, hogy részt vesznek. Milyen területről érkeznek? Van olyan, akin meglepődtél?

– A kőszínházakban, élő- és bábszínházakban gyerekelőadásokat létrehozó alkotók még nem tolonganak. A többség egyelőre a színházi nevelésből érkezik, de vannak iskolában dolgozó drámatanárok is, és olyan bábosok, akik nem kőszínházaknál dolgoznak. Ami érdekes, és ennek nagyon örülök, az az, hogy gyerekirodalmi szerkesztők is jönnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://babszinhaz.blog.hu/api/trackback/id/tr1313724842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.