Akik látták az Ország Lili életművéből mintegy 300 alkotást felvonultató 2016-2017-es Árny a kövön című kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában ezen a színes, bájos, sőt cuki világon most biztosan meglepődnek.
Ország Lili (1926. augusztus 8.–1978. október 1.) festőművész, grafikus és amit kevesen tudnak: bábtervező is volt.
Ungváron született, eredeti neve Oesterreicher Lívia volt. 11 évesen döntött jövőjéről és választott pályát, ekkor kezdett tudatosan rajzolni tanulni. Rendkívüli műveltséggel rendelkezett, hét nyelven beszélt. Az auschwitzi halálvonatról az utolsó pillanatban menekült meg.
Orvos nagybátyjának miszticizmusa, okkultizmusa erős nyomot hagyott benne, ebből következett titokzatossága; sokan rejtélyes, babonás művésznek tartották. Egyik legendás víziójában 1956. október 23-án előre látta a forradalom megtorlását. Ezt idei első felnőtteknek készült, az ő élete és műve által inspirált befalazva - in memoriam Ország Lili bemutatónkban is felidézzük.
A Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került az Állami Bábszínházba, ahol díszletfestőként kezdett dolgozni. A műhely egyszerre jelentett neki stabilitást, menedéket és szellemi inspirációt, hiszen itt olyan művészek között talált otthonra, akik vele együtt szembementek a korabeli szocialista realizmus elvárásaival.
Két olasz település, Nápoly és Pompeji nagy hatással volt rá. Képeinek visszatérő motívumai az ősi, történelmi, zsidó múlt, tűnt korok, városok és kultúrák emlékei, töredékei, romjai, valamint azok a falak, amelyek a bezártságot, a magányt, a félelmet idézik. Legfontosabb képei 1973 és 1978 között készültek, a 48 táblaképből álló sorozat címe Labirintus.
Ország Lili világát azonban nem csak a festmények sötétje jellemezte. A felnőttbáb-előadásokhoz – A japán halászok, Az orr – készült tervei súlyosak, komolyak, de nem komorak. Gyerekkönyv- és gyereklap-illusztrációi finoman bájosak, a gyerekelőadások bábjaiból pedig a tiszta derű ragyog. A Hencidai csetepaté, a Fanyűvő és barátai, A titokzatos jóbarát, a Kököjszi és Bobojsza, A két kicsi pingvin karakteres figurái, A szegény ördögben megjelenő népi kultúra, a szintén folklór ihletettségű Csalóka Péter mézeskalács, valamint a Rózsa és Ibolya kukoricacső, -csutka, más termények és falusi használati tárgyak inspirálta bábjai valódi derűt és játékosságot árasztanak.
És most jöjjön néhány előadásfotó - a korszaknak megfelelően kicsit már karcosak és időnként fekete-fehérek.
Gyárfás Endre: Cseppek - bemutató: 1975. április 16., rendező: Kovács Gyula
Lifsic-Kicsanova: A titokzatos jóbarát - bemutató: 1977. november 5., rendező: Urbán Gyula
Urbán Gyula: A két kicsi pingvin - bemutató: 1977. január 9., rendező: Balogh Géza
Arany János-Gáli József: Rózsa és Ibolya - bemutató: 1978. január 31., rendező: Balogh Géza
Gogol-Balogh Géza: Az orr - bemutató: 1979. április 20., rendező: Balogh Géza
A befalazva - in memoriam Ország Lili következő előadásai: január 31., február 1., február 12., március 5., 27.
Információ és jegyvásárlás ide kattintva
