Lázár Ervin az egyik legnépszerűbb magyar író, akinek történetein generációk nőttek fel. Nincs gyerek és felnőtt, aki ne ismerné A Négyszögletű Kerek Erdő lakóit, A manógyárat, A Hétfejű Tündért, Berzsiánt és Didekit, Szegény Dzsonit és Árnikát, A legkisebb boszorkányt, Hapci királyt vagy épp Bab Bercit. Lázár Ervin hőseivel – akiknek neveit az író gyermekeivel közösen találta ki – könnyű azonosulni, hiszen esendőségük ismerős számunkra. A mesék játékos nyelve, sajátos finom humora és morális üzenete minden életkorban megérintik az olvasót.

Az egyik legismertebb és nem csupán a gyerekek körében népszerű magyar író Alsó-Rácegrespusztán töltötte gyermekkorát, és ez az időszak több művében is megjelenik. (Elég talán csak A Hétfejű Tündér nyitómondatát idéznünk: „Nem volt nálam csúnyább gyerek Rácpácegresen.”, vagy a mesében felbukkanó Rácegresit és Pácegresit említenünk.) Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen újságíró, majd magyar szakon tanult. Több lapnál is dolgozott: Nyíregyházán, Pécsen – az Esti Pécsi Naplónál, a Dunántúli Naplónál, a Jelenkornál –, Budapesten pedig először az Élet és Irodalomnál, később az Új Idők, a Magyar Fórum, a Magyar Napló, a Magyar Nemzet és a Hitel munkatársa volt.

A legkisebb boszorkány

Első gyerekeknek készült meseregénye, A kisfiú meg az oroszlánok 1964-ben jelent meg Réber László illusztrációival. Lázár Ervin hangja jellegzetes, stílusa filmszerű, nyelve egyéni, játékos, humort sem nélkülöző. A Hétfejű Tündér (1973), az Andersen-díjjal kitüntetett Berzsián és Dideki (1979), Az év könyveként elismert A Négyszögletű Kerek Erdő (1985), illetve az ugyanezt a díjat megkapott a Bab Berci kalandjai (1989) és a Csillagmajor (1989) több kiadást megértek, mind a gyerekek, mind a felnőttek körében népszerűek. Az IBBY, azaz a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa a Bab Berci kalandjai mellett a Lovák, kutyák, madarak és A manógyár köteteit találta az év gyermekkönyveinek (1989, 1990, 1993). 

A Hétfejű Tündér

Több meséjét dolgozták fel színházi, bábszínházi alkotók, közülük talán Lengyel Pál nyúlt a legértőbb kézzel Lázár Ervin műveihez; és televíziós, filmes adaptációkra is sor került. Az író azonban nem csupán a báb műfajához, de a Budapest (korábban Állami) Bábszínházhoz is kötődött darabjaival,1992–93-ban pedig a színház dramaturgja volt. Az elmúlt évtizedekben a nézők láthatták a Berzsián és Didekit (tervező: Koós Iván, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 1983. január 25.), az Árgyélus királyfit (tervező: Koós Iván, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 1994. november 12.), a Szegény Dzsoni és Árnikát (tervező: Orosz Klaudia, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 2005. november 18.) és A legkisebb boszorkányt (tervező: Orosz Klaudia, rendező: Lengyel Pál, bemutató: 2000. október 1., felújítás: 2015. november 8.) Jelenleg is műsoron van a hazai, szerbiai és thaiföldi nemzetközi fesztiválokon díjnyertes A Hétfejű Tündér (adaptáció: Gimesi Dóra, tervező: Mátravölgyi Ákos, rendező: Kuthy Ágnes, bemutató: 2012. január 19.).

2016 márciusában a VII. BÁBU Fesztiválra a magyar nyelvű bábszínházak legizgalmasabb Lázár Ervin-feldolgozásait hívtuk meg, az író 80. születésnapjáról megemlékezve pedig az életművet gondozó Móra Kiadóval együttműködésben szerveztünk egy mesedélutánt: beszélgettünk Vathy Zsuzsával, Lázár Ervin-meséket olvastak fel művészeink, mutattunk előadásrészleteket felvételről, és játszottunk jeleneteket is, valamint vetítettünk Lázár Ervin történeteiből készült animációs filmeket.

Részletes információ A Hétfejű Tündérről, előadás-időpontok és jegyvásárlás ide kattintva

Sven Nordqvist svéd író maga illusztrálta könyveinek címszereplője egy magának való falusi ezermester, Pettson és minden lében kanál macskája, Findusz. Findusz – mint minden gyerek – ezer kérdést tesz fel, és ha nem tetszik neki valami, világgá megy. Pettson pedig – mint minden felnőtt – szabályokat állít fel, olykor elveszti türelmét, de mindennél jobban szereti szeleburdi macskáját. Ezekből a történetekből készített előadásunkat láthatják a következő Esti mese felnőtteknek nézői.

FINDUSZ Te, a nadrág, az miért pont nadrág? És a csapágy miért pont csapágy? És azt tudtad, hogy négy lábam van? Neked hány lábad van? Van olyan, hogy nadrágcsapágy? Olyat szeretnék! Mik ezek a rajzok itt? És azt ismered, hogy a nyuszika megy az erdőben, és találkozik a mosógéppel? Mert én nem. Elmondod? Úristen, hová tűnt a szemem? Nem látom a szemem! Tetszik a bajszom? A te bajszod azért olyan sűrű, mert száz éves vagy? Mentél már neki üvegajtónak? Én még nem, az milyen? Az üvegajtó is fából van? Vagy nadrágból? Csak kérdezem.

PETTSON Figyelj rám, Findusz. Ismertetem a házirendet. Első szabály: egyszerre csak egy kérdést lehet feltenni.

Valószínűleg sok blogolvasónak ismerős egy hasonló jelenet, amelyben Pettson szerepét ő játssza, Findusz viszont nem egy beszélő macska, hanem saját óvodás vagy kisiskolás gyereke.

A 2012/2013-as évadban bemutatott, azóta is töretlen sikerrel futó előadás egy év történetébe sűríti a furcsa páros kalandjait. A tavaszból nyár lesz, a nyárból ősz, és mire eljön a karácsony, az is kiderül hány születésnapja lehet egy macskának, hogyan készül a palacsintatorta, mi az a mikulásgép, és kik azok a muklák.

"A műveim az 1950-es években játszódnak, abban a korban, mikor én gyerek voltam. Ráadásul vidéken, ahová mindig vágytam, városi gyerekként. Néhány hetet töltöttem csak vidéken, nyaranként Dalarnában. És vágytam oda, abba a régimódi, békés világba. Ez azt hiszem, érezhető a könyveimen" - nyilatkozta néhány éve. Bár előadásunk nem akkor és nem ott, hanem nagyon is ma játszódik, egy, a skandináv design játékossága inspirálta térben, amelyben sok apró, vicces részlet van. (Ezeket viszont mind-mind Nordqvist rajzai ihlették!)

A svéd író ugyanebben az interjúban egy érdekes élményét is megosztotta: "Mikor részt veszek építészeti workshop-okon Svédországban, gyakran jönnek oda hozzám egyedülálló apák és elmondják, hogy örülnek a könyveimnek, mert önmagukat látják benne. Pettson egyszerre apa és anya, nagyon gondoskodó és háztartást is vezet. És képes minderre egyedül, nincs szüksége senkire, akitől kikérje a véleményét vagy akit megkérne, hogy segítsen neki a munkában." 

A most pénteki (március 2. 19 óra) Esti mesére várunk gyerekeseket és/vagy macskásokat. Témánk a gyereknevelés, a tapasztalatokat pedig különleges formában, vitaszínházként oszthatjuk meg egymással.

Bővebb információ a programról és jegyvásárlás itt

Március 21. nem csupán a meteorológiai tavasz kezdete, de 2003 óta a bábszínház világnapja is. A Budapest Bábszínház az elmúlt négy évben ezen a napon egészen szokatlan helyszínekre vitte el a bábot: játszottunk a kisföldalattin, vonaton és hajón, báboztunk az Operában, piacon és gyógyfürdőben. Úgyhogy ne tessék meglepődni, ha négy hét múlva valami egész meglepőt csinálunk - ezúttal nem csupán off-, de online is! Eddig mindig szuper időjárás volt, ragyogó napsütés, kék ég, és reméljük, idén is így lesz. Addig is jöjjön egy kis ízelítő a közelmúltból!

Bábszerű emberek és emberszerű bábok. Tragikum és komikum. A legprofánabb és a legemelkedettebb szórakoztatás. A képzelt beteg című előadásunkat a 2016/2017-es évadban mutattuk be, a Molière-darabból készült, Alföldi Róbert rendezte produkció február végén tér vissza a repertoárra. Mutatjuk, kiket láthat a közönség az Ország Lili Stúdió különleges, három oldalról körülülhető, hatalmas ágyat formázó színpadán!

Ács Norbert játssza a címszerepet, Argant, a családfőt, akire nem csupán hipochondriája miatt vár rengeteg megpróbáltatás.

Pallai Mara alakítja Béline-t, Argan második feleségét, aki valószínűleg nem tiszta szerelemből, inkább a vagyon miatt választotta a férfit.

Spiegl Anna Toinette, a mindenen és mindenkin átlátó - bár sokak előtt értetlenül álló -, okos és praktikus, azonnal riposztozó szolgáló.

Pájer Alma Virág Angélique, Argan lánya, Cléante szerelmese. És mint minden fiatal lányt a francia drámaíró darabjaiban, apja természetesen máshoz adná. A túlzott engedelmesség értelmetlenségére Toinette döbbenti rá.

Barna Zsombor a párja, Cléante, aki fiatal, nagyon szerelmes és nagyon tapasztalatlan.

Blasek Gyöngyit nem látjuk, csak halljuk Argan kisebbik lánya, a nagy valószínűséggel apai terror alatt élő Louisette szerepében.

Pethő Gergő egy racionális családtag szerepében látható, ő Béralde, Argan fivére. De úgy tűnik, hiába térítené józanságra testvérét.

Argant patikus és doktorok is látogatják, akik minden bőrt lehúznának róla - mármint anyagilag.

Tatai Zsolt Simate patikus,

Pethő Gergő Decretenus papa, akinek fiát, Thomast Kemény István alakítja - a fiúval Argan szívesen összehozná lányát, mert így rengeteg orvosi költséget spórolna meg -,

Blasek Gyöngyi pedig egy nem kicsit veszélyes orvos, Pourgalot.

Előadás-időpontok és jegyvásárlás ide kattintva

A gyerekszoba sötétjében csak a kislámpa világított, a falon pedig madarak röpködtek és nyuszik ugráltak, krokodil tátotta ki a száját és elefánt lóbálta az ormányát. Biztosan mindenkinek van ilyen élménye. Hogy mit csinált akkor? (Néha bénázva, mert nem tudta, hova rakja a jobb és a bal kezét.) Árnyjátékot játszott! Természetesen az ázsiai eredetű művészi árnyjáték ennél sokkal bonyolultabb. 

Trisztán és Izolda

1. Az árnyjáték, kínai nevén jing-hszi vagy jing-teng-hszi (ez utóbbi azt is jelenti: mozi) a halott szellemek megidézésével állt kapcsolatban. A Ti-su-csi-cseng című nagy kínai enciklopédiában van egy történet. Vu császárnak fiatalon meghalt a felesége. A császár nagyon szomorú volt. Egy nap érkezett egy ember, bizonyos San-veng, aki tudott szellemeket idézni. Kifeszített egy mécsesekkel megvilágított függönyt. Egyik oldalára leültette a császárt, majd hirtelen megjelent az elhunyt asszony képe.

2. A kínai árnyjáték műfaja a 15. században jutott el Egyiptomba, a 17. században lett népszerű Törökországban, a 18. században pedig Párizsban lesz divatossá, ahonnan elterjed az európai kontinensre.Goethe például egy árnyszínházat segített építeni Tiefurtban, 1781-ben.

A török és a tehenek kínai árnyjátékkal

3. A jávai árnyjáték a vajang lulang vagy vajang kulit. A vajang jelentése nem tisztázott, lehet bábu, ős, játék; a lulang árnyékot jelent; a kulit a figurák anyagát, a bőrt jelenti. A 14-15. századra azonban megjelent a vajang klitik is, amely szintén jávai, de nem sík, hanem reliefhez hasonló figura. Az első figurák egyszerűek, tagolatlanok, anyaguk bivalybőr vagy pergamen volt. A 18. században jelentek meg a színes bábok.

4. A jávai előadások fejedelmi vagy főnemesi megrendelésre készültek, egész éjszakán át tartottak. Egy két méter magas, négy-hat méter széles vászont feszítettek ki bambuszkeretre. A vászon előtt állt az ének- és szövegmondó, a feje fölött madár formájú olajmécses égett. Az előadás előtt áldozatot mutattak be. A nők és a gyerekek az árnyvászon túloldalán, a belső házban nézték az előadást, a férfiak pedig a játékos és a zenekar felőli részen ültek, tehát a színfalak mögött, minden titkot látva.

Kínai árnyjáték a vászon mögött

5. A jávai előadások rendje kötött: a gamelánzenekar az előadást megelőzően - akár órákkal előtte - kezd játszani, a történetet pedig három hangfekvésben adják elő (az elsőben, éjfélig bemutatják a hősöket, a másodikban, hajnal három óráig a Jó és a Gonosz vívja harcát, a harmadikban, a napfelkeltéig tartóban pedig győz a Jó). Egy előadásban akár negyven-ötven figura is szerepelhet.

6. Indiában szintén ősidők óta, egész pontosan jó négyezer éve ismerik az árnyjátékot. A Mahabharata említi az árnyfigurákat és mozgatóikat: az ember hasonlít a bábokra, mert azokat is idegen akarat mozgatja;bár a bábokat a bábos, az embereket a sors irányítja. És a Kámaszútrában is van szó egy, a bábok hangját és mozgását utánzó szerelmi társasjátékról. Az indiai árnyjáték elevenen él ma is, az andhrai típus a Mahabharata  mellett a Ramajana egyes epizódjait dolgozza fel.

Az ember tragédiája

7. A műfaj a Távol-Keleten jelentős szerepet játszik Thaiföldön, Malajziában, Kambodzsában, hozzánk közelebb pedig Törökországban, ahol a 16. században, az Oszmán Birodalomban terjedt el. Itt két karakter van: Karagöz (azaz fekete szem), a meglehetősen tanulatlan, szókimondó és szellemes parasztlegény, valamint Hacivat, aki egy művelt, verselni is tudó városi figura. Tulajdonságaikban is ellentétei egymásnak. Állítólag valóban éltek ők ketten, egy mecset vagy palota építkezésén dolgoztak, de folyton a többi munkást szórakoztatták és tartották fel történeteikkel, a szultán viszont félt tőlük, leginkább attól, hogy engedetlenséget szítanak a munkások közt, ezért kivégeztette őket. A karagöz-játék történetei generációról generációra öröklődnek, és nagy szerepet kap bennük a bábos személyisége, az improvizáció, a közönség reakciói.

8. A kínai árnyjáték (ombres chinoises) otthonra lelt Európa számos országában. A 18. század végén látta először az angol közönség - Párizsból importálva -, és úgy lenyűgözték a franciák, bizonyos Ambroise és Braun urak a közönséget, hogy más francia bábjátékosok, majd egy angol cirkuszigazgató is meglátta a műfajban az üzletet. A bohém korszakban Henri Rivière a Montmartre-on a Le Chat noir kávéházban nyitotta meg Fekete Macska Árnyszínház nevű vállalkozását, amely egyre nagyobb sikert aratva egyre komolyabb technikai igényű árnyjátékszínházzá nőtte ki magát, tíz év alatt negyven darabot mutattak be. Barcelonában szintén egy művészkávéházban, az Els quatre gats nevűben talált első otthonra az árnyjáték.

Fehérlófia

9. A különböző árnytechnikák különböző mozgatási rendszert és fényforrást igényelnek. Az indiai árnyfigurákat alulról mozgatják, ehhez pontfénylámpa szükséges, a hátsó mozgatáshoz szórt fény. 

10. A tradicionális árnyjátéktípusokat viszonylag keveset láthatjuk nyugati bábszínházakban. Egy amerikai társulat, a Pilobolus egyik műsorában a táncot, az árnyjátékot és a "testszínházat" ötvözte, és szerzett rengeteg rajongót - na, nem a bábnak, hanem ennek a magasművészet és a kommersz határán egyensúlyozó produkciónak - és akkora népszerűséget, hogy voltak, akik elkezdték másolni, és hasonló koreográfiákat létrehozni.

Bábszínház 7x: Ha mi árnyak... - február 24., 17 óra, Kemény Henrik Terem. Részletes információ a programsorozat további témáiról és jegyvásárlás ide kattintva

Február 17-én, a Boribon és Annipanni 150. előadásához kapcsolódóan nyílik egy kiállítás, amelyen nem csupán Marék Veronika közkedvelt hőseit ismerhetik meg azok, akik esetleg nem ismerik őket - lenne ilyen gyerek vagy felnőtt? kizárt! -, hanem az előadás kulisszatitkaiba is bepillanthatnak az érdeklődők. Sőt, ami igazi különlegesség: a nézők láthatják majd azokat a bábokat is, amelyekkel egykor Marék Veronika bábozott!

Marék Veronika születésnapi köszöntése a Boribon és Anipanni előadásán

Az író-illusztrátor ugyanis az egykori Állami Bábszínház bábszínészképző tanfolyamán tanult, és ennek elvégzése után néhány évig a színházban dolgozott bábszínészként. Az akkori gyerek- és felnőttnézők is láthatták őt, Marek Veronika néven játszott kicsiknek és nagyoknak is.

Ő volt Napsugár az Árgyilus királyfiban (bemutató: 1959. szeptember 27.), a Világszépe című mese címszereplője (bemutató: 1962. január 18.), játszott a Ludas Matyiban (bemutató: 1960. június 14.), a Csipkerózsikában (bemutató: 1961. április 1.) és A bűvös tűzszerszámban (bemutató: 1962. szeptember 8.), illetve a Biztos siker című esztrádkabaréban, amelynek Rátonyi Róbert volt a konferansziéja (bemutató: 1960. március 4.).

Erre az időszakra így emlékezett vissza:

"Ám hiába jelent meg több könyve is, 1963-ig nem volt egyértelmű, hogy Marék Veronikának az írás és a rajzolás lesz a hivatása. Ahogy ő mondja, „millió mást csinált” akkor: az iparművészetin bábtervezőnek tanult, a bábszínházban bábszínészként dolgozott, volt kirakatrendező-tanuló, és még karácsonyfadíszeket is festett. „Nem volt egyértelmű, hogy mi a dolgom. 1963-ban dőlt el végül.” Marék Veronika akkor a Bábszínház tagja volt, és a frissen aláírt szerződése szerint kevesebbet keresett volna, mint az ugyanott dolgozó takarítónő.

„Az igazgatóhoz fordultam, aki azt mondta: ugye tudja, hogy nem maga a legjobb színész itt. Mondtam, hogy tudom. Majd hazamentem, és azon morfondíroztam, hogy miért akarok én egy közepes színész lenni, amikor gyerekkönyvíróként ismert vagyok. Akkor ugyanis már vették a könyveimet, sőt, volt olyan élményem is, hogy bementem egy könyvesboltba, és egy fiatal pár azt mondta: nézd, megjelent a legújabb Marék Veronika-könyv! Akkor odamentem hozzájuk, és megmondtam nekik, hogy én vagyok a Marék Veronika. Nem hitték el!”

– meséli nevetve az egykori bábszínész, aki a beszélgetés másnapján felbontotta bábszínházi szerződését, és végre szabadúszó lett." (Könyvesblog)

Úgyhogy fellapoztuk azokat a méretes könyveket, amelyekben a korabeli plakátok vannak bekötve. Mutatjuk, mi mindent találtunk!

Kiállítás február 17-én, 14:30-kor, Marék Veronika jelenlétében nyílik. A tárlaton bábok, a Boribon és Annipanni díszletének makettje, több, eddig még sosem látott fotó mellett Marék Veronika eredeti meseillusztrációit is láthatják a nézők, illetve azokat a bábokat, amelyek a közel hat évtizeddel ezelőtti előadásokból megmaradtak.

Információ a Boribon és Annipanni című előadásról, illetve jegyvásárlás ide kattintva

A csillagszemű juhász megy, a Fehérlófia jön, Szálinger tehát marad. Távirati stílusban így foglalhatnánk össze februári műsorunkat.

A csillagszemű juhász amellett, hogy megkapta a Színikritikusok Díját, komoly közönségsiker is, ezért a február 9-10-i előadások után csak tavaszra szól a pihenő, a pedig Fehérlófia február 22-én, két év után kerül vissza a repertoárra. Ami (aki) összeköti a darabokat, az a szerző, a József Attila-díjas költő, Szálinger Balázs személye.

- Milyen meséket szerettél gyerekkorodban?

- Mondákat olvastam a magyar történelemből, aztán volt egy Tűzparipa és villámkard című mesekönyv, ami az örmény nemzeti eposz alapján készült, ezek, illetve főleg a mondák voltak nagy hatással rám. Aztán tizenéves koromban jöttek a Tarzan-könyvek, Tandori Dezső fordításában (nyilván fogalmam se volt akkor, ki az a Tandori).

- Olvasnál meséket, ha nem kellene mesedarabokat írnod?

- A gyerekemnek esetleg - olykor el-elgondolkodva azon, milyen jó is mesét olvasni.

 - Mit szeretsz a Fehérlófiában és mit A csillagszemű juhászban? Beleírtad magad valamelyik karakterbe? 

- A Fehérlófia a megvalósult színpadi varázslat. A csillagszemű pedig nagyon vicces. Óriási rendezők vették kezükbe a két szöveget, nagy megtiszteltetés volt mindkettő. A Fehérlófiában Fehérlófia vagyok, A csillagszeműben nyilván a bénábbik porkoláb. (Egyébként darabont, nem porkoláb. Az író rosszul emlékszik.)

- A csillagszemű juhásznál több kritikában kiemelték a finom politikai utalásokat. Tényleg vannak benne?

- A mai világban egy pékségben való sorban állásnak is van politikai konnotációja, nehogy már pont A csillagszemű juhász ne beszéljen a hatalomról, amikor eleve arról beszél. Nem futottam el a téma elől, de nem is hiszem, hogy eszköznek használtam a mesét, hogy üzengessek.

 - A Fehérlófia után írtál Rigócsőr királyt, Csillagszemű juhászt, Lúdas Matyit, Halhatatlanságra vágyó királyfit. Te felkapott bábszínházi szerző lettél?

- Szerintem én nem vagyok felkapott, ne is legyek. Úgy mondanám, hogy az én pályámon belül lett nagyon felkapott a mese!

- A Fehérlófia nagyon sok próbáján itt voltál, A csillagszemű juhásznál már kevesebbszer jöttél, és az előadás-látogatásaid aránya is kb. szinte mindegyik vs néhány. Biztosan nem az előadások minősége különbözik, de ez egyszerű időhiány miatt történt, vagy a Fehérlófia szövegileg többet jelent neked, meg mert az első volt, amin ezt a műfajt tanultad, ezért fontosabb számodra?

- Nem, azért történt, mert nem szép dolog folyton belógni hátulról. Aztán A csillagszeműre már nem is nagyon mertem belógni. Sose kerültem meg azóta a Hivatali Utat! Mindig vettem jegyet, többször csökkentett árút, ez tény - viszont szépen, bejelentkezés alapján, hivatalosan!

- A bábszínházaknak felkérésre írsz, a "rendes" színházaknak szánt darabjaid többnyire érdeklődésből, szerelemből születnek. Ez azt is jelenti, hogy másképp veszed a lelkedre, ha a rendező a szövegedből húz vagy kér még két mondatot?

- Nem igaz, fura módon az ún. felnőttszínházban bemutatott darabok többsége is felkérésre született, csak a Köztársaság és a Becsvölgye volt kivétel, ezek tényleg saját ötletből, saját elszánásból készültek. Dehogy, húzzanak, amennyit csak tudnak. Nekem az a dolgom, hogy minél kevesebbet tudjanak húzni. Ha ez nem sikerül, az az én bajom. De az se visel meg. Igazán galád darabcsonkítással szerencsére még nem találkoztam.

Információk az előadásokról és jegyvásárlás: A csillagszemű juhász / Fehérlófia

Az ember tragédiája három nemzeti drámánk egyike. Kötelező olvasmány, amit - tegye mindenki a szívére a kezét! - kevesen olvasnak el. És mivel színházilag sem könnyen megvalósítható Madách műve, kevesen próbálkoznak meg vele. De a Budapest Bábszínház mindig szerette kísérteni a lehetetlent. Nem is sikertelenül.

„…Bűbájat szállítok reátok, / És a jövőnek végéig beláttok / Tűnékeny álom képei alatt…” - írja Madách. Mi lehetne alkalmasabb a „tűnékeny álmok” megidézésére, mint a bábszínház? A bábu a földön jár, ügyes kezek a levegőben reptetik, ha kell – így nem köti gravitáció, és ha elbukik, itt valóban száz alakban újólag felél. Ezen a hatalmas bábszínpadon maga az Úr és Lucifer mozgatja a szálakat. De mi lesz a sorsa Ádámnak ebben a tarka báb-világban? Dönthet-e önállóan, létezik-e a zsinór végén szabad akarat?

Új és szabad értelmezést kap a bábok által Madách Imre műve. A kis fabábok nem nemzeti tragédiát játszanak, hanem az ember örök esendőségét közvetítik nekünk. Bábok lennénk mi is valaki kezében? De kinek a kezében? Van szabad akarat? Van cél? Talán nem is a válasz a legfontosabb, hanem az, hogy mi is feltegyük magunknak ezeket a kérdéseket.

Ráadásul egy olyan, a bábok iránt rendkívüli érdeklődést mutató Garas Dezső rendezte előadás segítségével, amelyben szinte minden színben másféle zenei stílus hallható és bábtechnika látható. Ezért aztán bátran ajánljuk ínyenceknek. De vannak, akik a művel most ismerkednek, közülük pedig - csak nyugodtan, itt be lehet vallani! - sokan  a megúszásra játszanak. Mivel a lényeget ki nem hagyva, a legfőbb mondanivalót hitelesen közvetítve is csupán 90 perces az előadás, őket is várjuk.

Az első keretszínben színjátszók érkeznek, itt még nincsenek bábok.

A Paradicsomban és a Paradicsomon kívül Ádám és Éva marionett. Ezt a bábtípust felülről mozgatják, a választás oka: az Úr is így, fentről mozgatja az első emberpárt.

Lucifer viszont színészi valójában jelenik meg.

Az első történelmi színben, Egyiptomban Ádám és Éva sajátos, több színész által hátulról mozgatott bunraku technikájú bábra változik, Lucifer pedig szintén sajátosan tervezett botos báb lesz.

Athénban a demagógokra hallgató nép buta arcú, hatalmas szájú kesztyűs bábokkal jelenik meg. Éva alulról mozgatott botos báb, Ádám pedig egy mozdulatlan torzó.

A hedonista Rómában szintén bunrakuszerűek a bábok, amelyek finomabb mozgásra is képesek, Hippia például táncolni is tud.

Konstantinápolyban jelentős méretkülönbség van Ádám, Éva, illetve a Pátriárka között.

A két prágai színben marad a méretkülönbség: Éva és Kepler meglehetősen aránytalannak tűnik egymáshoz képest, ennek oka Párizsban derül ki.

Párizs az álom színe, az álom pedig az emberek fejében történik. Ezt viszont kizárólag bábszínpadon lehet hitelesen megmutatni: Danton-Ádám, a kicsi, alulról mozgatott pálcás báb Kepler-Ádám kettéváló fejéből pattan ki.

London tarka sokasága a képmutatásé és a képmutogatásé (meg a kesztyűs báboké).

A Falanszterben az egyéniségüket vesztett, számmá vált karakterek, azaz legószerű, nehézkesen mozgó bábok mellett érző mivoltukat még megőrzött bunrakuemberek vannak.

Az űrben árnyban jelennek meg hőseink.

Az eszkimó szín bábjain közelről látszik, milyen nyomorult életet él az állattá silányult Ádám és Éva.

Az utolsó keretszínben visszajutunk a kezdethez: ember Lucifer veszít a báb Ádámmal és Évával szemben.

Az ember tragédiája - szereposztás, előadás-időpontok és jegyvásárlás

Akik látták az Ország Lili életművéből mintegy 300 alkotást felvonultató 2016-2017-es Árny a kövön című kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában ezen a színes, bájos, sőt cuki világon most biztosan meglepődnek.

Ország Lili (1926. augusztus 8.–1978. október 1.) festőművész, grafikus és amit kevesen tudnak: bábtervező is volt.

Ungváron született, eredeti neve Oesterreicher Lívia volt. 11 évesen döntött jövőjéről és választott pályát, ekkor kezdett tudatosan rajzolni tanulni. Rendkívüli műveltséggel rendelkezett, hét nyelven beszélt. Az auschwitzi halálvonatról az utolsó pillanatban menekült meg.

Orvos nagybátyjának miszticizmusa, okkultizmusa erős nyomot hagyott benne, ebből következett titokzatossága; sokan rejtélyes, babonás művésznek tartották. Egyik legendás víziójában 1956. október 23-án előre látta a forradalom megtorlását. Ezt idei első felnőtteknek készült, az ő élete és műve által inspirált befalazva - in memoriam Ország Lili bemutatónkban is felidézzük.

A Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került az Állami Bábszínházba, ahol díszletfestőként kezdett dolgozni. A műhely egyszerre jelentett neki stabilitást, menedéket és szellemi inspirációt, hiszen itt olyan művészek között talált otthonra, akik vele együtt szembementek a korabeli szocialista realizmus elvárásaival.

Két olasz település, Nápoly és Pompeji nagy hatással volt rá. Képeinek visszatérő motívumai az ősi, történelmi, zsidó múlt, tűnt korok, városok és kultúrák emlékei, töredékei, romjai, valamint azok a falak, amelyek a bezártságot, a magányt, a félelmet idézik. Legfontosabb képei 1973 és 1978 között készültek, a 48 táblaképből álló sorozat címe Labirintus.

Ország Lili világát azonban nem csak a festmények sötétje jellemezte. A felnőttbáb-előadásokhoz – A japán halászok, Az orr – készült tervei súlyosak, komolyak, de nem komorak. Gyerekkönyv- és gyereklap-illusztrációi finoman bájosak, a gyerekelőadások bábjaiból pedig a tiszta derű ragyog. A Hencidai csetepaté, a Fanyűvő és barátai, A titokzatos jóbarát, a Kököjszi és Bobojsza, A két kicsi pingvin karakteres figurái, A szegény ördögben megjelenő népi kultúra, a szintén folklór ihletettségű Csalóka Péter mézeskalács, valamint a Rózsa és Ibolya kukoricacső, -csutka, más termények és falusi használati tárgyak inspirálta bábjai valódi derűt és játékosságot árasztanak.

És most jöjjön néhány előadásfotó - a korszaknak megfelelően kicsit már karcosak és időnként fekete-fehérek. 

Gyárfás Endre: Cseppek - bemutató: 1975. április 16., rendező: Kovács Gyula

Lifsic-Kicsanova: A titokzatos jóbarát - bemutató: 1977. november 5., rendező: Urbán Gyula

Urbán Gyula: A két kicsi pingvin - bemutató: 1977. január 9., rendező: Balogh Géza

Arany János-Gáli József: Rózsa és Ibolya - bemutató: 1978. január 31., rendező: Balogh Géza

 Gogol-Balogh Géza: Az orr - bemutató: 1979. április 20., rendező: Balogh Géza

A befalazva - in memoriam Ország Lili következő előadásai: január 31., február 1., február 12., március 5., 27.

Információ és jegyvásárlás ide kattintva

"Életem a bábjáték, bölcsőtől a sírig" - vallotta Kemény Henrik, aki 81 évig állt színpadon, jórészt a paraván mögött. Első főszerepét kilencévesen alakította A koldusfiú álma című kesztyűs játékban, és bár ő volt Süsü meg Hakapeszi Maki, nevét Vitéz Lászlóval azonosítjuk.

1. A vásári bábjáték az egyik legtradicionálisabb műfaj, vándor, azaz utazó társulatok művelték. Olyan helyen adták elő műsoraikat, ami szabad, könnyen megközelíthető, és sok ember láthatja. Ennek legmegfelelőbb helyszíne a piactér. Kezdetben vándor színtársulatok báboztak, hogy átéljék az ínséges időket, de a virtuóz bábkezelés és karakterhang-váltogatás náluk is alapkövetelménynek számított.

2. Vitéz Lászlónak nem csupán magyar "unokatestvére" van Paprika Jancsi személyében, de kiterjedt európai rokonsággal bír: Pulcinella, Kaspar vagy Kaperle, Kasparek, Punch, Petruska, Vasilache, Jan Klaasen, Don Cristóbal, Dom Roberto, de még Karagöz, Karagiozis és Aragos is ugyanannak a családfának egy-egy ága. Bizonyítja ezt külsejük, nagy orruk, kicsit deformált alakjuk, piros ruhájuk, és az, hogy a velük ellentétbe kerülőket előszeretettel győzik meg - már amennyire ez meggyőzés - veréssel.

3. Vitéz László születésének dátumát nem ismerjük. Feltételezhetően a 20. században találkozott vele először a Városliget közönsége a Hincz család bódéjában, de közelebbi és tartós ismeretséget a Korngut-Kemény család férfitagjai révén kötött vele. A család 120 éven keresztül ápolta és őrizte a vásári bábjáték tradícióit.

4. Korngut Salamon Galíciából vándorolt Magyarországra, 1897-ben kapott működési engedélyt báb- és cirkuszi mutatványosságra. Kisebbik fia, Korngut Kemény Henrik a hűvösvölgyi Nagyréten, majd a Népligetben játszott. A Kemény Bábszínház 1927-ben nyílt meg a Mutatványos téren. Ő a munkaszolgálatból nem tért haza. Fiai, Henrik és Mátyás 1945. augusztus 20-án bábozott újra a közönségnek. A Bódé gyújtogatás következtében 2011. október 2-án égett le.

5. A Kemény család Vitéz Lászlója élénksége némi együgyűséggel és sok furfanggal párosul. Inkább siheder, mint férfi. A faragott fa báb haja festett, vászonsipkája piros, hegyes. Piros és dísztelen a ruhája, csizmája fekete. Szeme kék, arca mosolygós, naiv. Legfontosabb tulajdonságai: nagyszájúság, falánkság, állandó engedetlenség, verekedőkedv, talpraesettség, saját érdekeinek gyors felismerése.

6. Összesen 137 báb maradt fönn a Korngut-Kemény-hagyatékban, vannak köztük kesztyűsök és marionettek is. A népligeti vurstli államosításakor, 1953-ban ezeket a bábokat is el kellett bújtatni. A rejtekhely évekig Bálint Endre festőművész műtermében volt. Ezért szerepel befalazva - in memoriam Ország Lili című előadásunkban Vitéz László figurája.

7. A hagyatékban öt Vitéz László található, a legfiatalabbat 2005-ben faragta Kemény Henrik. Van kilenc ördög, mind más, köztük Lucifer, Cuclifer és Csokipofa. A "legnagyobb szamár"-ból, azaz a Halálból megmaradt négy, de vannak krokodilok, Molinári bácsik, Rózsa Sándorok, nagyságos urak, rendőr, csendőr, katona, borbélymester, boszorkány, sőt három marionett Miki egér is.

8. Vitéz László azért indul útra, mert összeveszett vele a nagymamucikája, egész pontosan elküldte őt mángorolni. László erre összepakolt egy batyut, beletett egy sapikát, egy öltözet ruhát, három deci fuszeklit, néhány kiló harisnyát, öt liter cigaretlószt, hat kiló kirántott bablevest, négy méter túrós, mákos, lekváros és diós palacsintát, tejfeles, fokhagymás uborkasalátával nyaköntve, és elindult bemángorolni a világot. Legfontosabb fegyvere a nagymamucikájától kapott (elcsent?) palacsintasütő.

9. László alapvetően magányos hős. Van egy barátja, Frici, aki német eredetű, töri a magyart. Neki kell az ördögöket és a zsákokat a malomba hordani, és ő is gúny tárgyává válik. (Frici szintén megjelenik a befalazva - in memoriam Ország Lili című előadásban.) És nem túl régóta, Fabók Mariann jóvoltából van egy felesége, Vas Juliska is.

10. Kemény Henrik kollégájának, Gyurkó Henriknek engedte meg először, hogy ő is játszhasson Vitéz Lászlót, a következő nemzedékből Pályi János vált virtuóz játékossá. A Budapest Bábszínház két művésze, Tatai Zsolt és Barna Zsombor képviselik a fiatal és a még fiatalabb generációt.

 2018. január 26. 16:00, Kemény Henrik Terem - Bábszínház 7x - Vitéz László és pajtikái

Ajánlott irodalom az érdeklődőknek:

A halhatatlan Vitéz László - dráMAI mesék - kortárs magyar gyerekdarabok 4. kötet, Vaskakas Bábszínház (2015)

A Kemény Bábszínház képeskönyve - Korngut Kemény Henrik színházteremtése, Korngut-Kemény Alapítvány ) 2015)